koszosak nem vagyunk, de kifogytam a szappanból

...méghozzá annyira, hogy mosószappanom sincs! Semmi, de semmi kedvem nem volt szappanozni, annyira lekötött a tejfeldolgozás meg a sajtkészítés.
A megállástalan napok aztán egyszer csak tetőztek: kedvünk támadt elutazni a szüleimhez (vagyis nekem, a két kicsivel, valakinek itt kell maradnia mindig, fejni és legeltetni), amiből a Skoda vacakolása miatt egy egész hetes nyaralás lett. Egyszer talán megírom,hogy miért szánom rá magam nagyon nehezen, hogy a szüleimnél legyek, miközben velük nagyon szeretek lenni, csak nem ott, ahol laknak.
Két semmittevős nap után (vagyis nincs annyi meló, csak a fiúk társasága), elvonási tüneteim támadtak szappan tekintetében, ezért az ott talált NaOH-val megfelelő olajok hiányában lefolyót tisztítottam (Anyukám: "muszáj neked ilyen szutyok dolgokat csinálni nyaralás alatt?" - két éve nem folyik le a kádjukból a víz...).
Egyébként időutazás lent lenni náluk: a kölkök a mi játékainkkal játszanak, arra a játszótérre mennek, ami annak idején csak az óvodásoké (köztük az enyém is) volt, néha egy-egy ruhadarab is felbukkan a múltból. Meg elrettentő fotók tömkelege. Most nagyon szépnek érzem magam.

Ma meg hasznosnak is, ez készült:

Tapasztalatok: azonnal kötő, betonszerű a szappanmassza. Igen, túlóvatoskodtam magam. Először is, sikerült egy csodás, 34 Celsius fokos kecsketejes lúgoldatot összehoznom, laza órácskányi óvatoskodással. Amit szerettem volna, a szép, világos, majdnemfehér színt, az összejött. Juhhé.
Az olajok: olíva, kókusz, ricinus és termelői méhviasz- ez utóbbi egy tíz és egynegyed kilós kerek guriga formájában került a háztartásunkba, és használom mindenre, de nem fogy. Amíg a lúgot oldogattam, kipattant a fejemből a nagyszerű ötlet, hogyan fogom használhatóbbá tenni - eddig kiskéssel kapirgáltam, ha kellett, de a kések rendszerint megadták magukat. De most! Ott figyel ötdekás egységekben a polcon.
Óriásguriga becsomagol sütőpapírba, majd 80 fokra, 10 percre megy a sütőbe, és gyönyörű, gyurmázható halmazállapotú a cucc egy pár percig. Amennyit kivettem belőle, szerintem néhány évnyi szappanozáshoz elég.
Az árnyékban 35 fok miatt kicsit lecsökkentettem a folyadék mennyiségét - 38%-ról 32-re. Hogy a világos színt megtámogassam és hogy a szappan keményebb legyen, egy kis tengeri só is ment a lúghoz.
És még én vagyok meglepődve, hogy a szappan betonkemény a készültétől számított 3 órán belül. Épp elcsíptük és felvágtuk, nekem tetszik! Az illata meg...istenadta! Illóolaj nélküli, szép, tiszta szappanillat, kicsi tej és méz utózöngével.
A fekete rétegeket orvosi szénnel színeztem, 10 tabletta kellett ennyihez (ca. 200 gr nyers szappanmassza).
Alkalmasint elegánsabb képet is felteszek, piros fejőedény nélkül és a szappanokat leszélezve.         

Némi enyhülésért fohászkodva...

...készült ez a szappan. Annyira gyorsan meghallgatásra talált a kérésem, hogy kiolvadt mindkét hűtő fagyasztója (igen, a tejes is). Mit kellett azon nyomban megmenteni? Hát a sok értékes, szappanba félretett kecsketejet, a sajtozáshoz való, különböző kultúrákat, zöldség-és gyümölcsleveket, forrázatokat. Régi a  ház, ahol lakunk, de azért reménykedtem, hogy az áramkör nem szakad meg egyhamar. De miért is ne kezdődne ezzel az enyhülés, nem?
Repceolajat szereztem, elsősorban nyers, vegán indíttatásomhoz, ami úgy karácsony táján elég vicces, de miért is ne nehezíteném a simán vega terepemet, na. Ha ez egy gasztroblog lenne, leírnám, hogy milyen jó dolog a nyers paradicsomleves sárgarépával és pasztinákkal, zellerrel, napraforgómaggal és petrezselyemzölddel a tetején, egy kis repceolajjal...meg a csipkebogyótea (a nyers mivoltot megőrizve csak áztatva), repcemézzel, hm. Na, itt bukott meg a vegán vonal. Úgy két nap kellett, hogy elkezdjek fázni, szóval azóta nemnyersnemvegán a konyha. Mármint az enyém, a többieknek nem, ők egész normálisan esznek nagyon sok zöldséget. Meg néha húst, többször halat. Atipikus konyha, elismerem.
De ha már van itthon repceméz és repceolaj, és szép és puha lett tőle a hajam (ja, hajpakolást is készítettem, komolyan, kezdek nem ismerni magamra), és a hűtő is megadta magát, és mindent megmentettem két deci kecsketej és két deci sütőtöklé kivételével, már miért is ne szappanoznék egyet?
A konyhai minimálvonalat követve sem illóolaj, sem színezőanyag nem került bele. Hát akkor mi? Repce, olíva, kókusz (nagyon kevés, hogy ne szárítson semmiképp), ricinus, sheavaj. Sok. Kevés méhviasz, és méz. A végeredmény sárga, nagyon enyhe dinnye - és mézillatú, krémesen habzó csoda, nagyon elégedett vagyok vele.   

Rorschach-teszt szappanosoknak

Hát nem? Tisztára, mint a tintafoltok. Látványra semmi különös, lehet sorolni a szabad asszociációkat!  Azért jó kis kísérlet volt: a szappanmassza  szűz olívaolaj, finomított és finomítatlan kókuszvaj, nyers, bio kakaóvaj, finomított sheavaj, tisztított teavaj (ghí), lanolin és ricinusolaj felhasználásával készült, 42% kecsketejjel, és a tej mennyiségének körülbelül egyharmada tengeri sóval. Némileg ellentmondásos, hiszen ez a massza gyorsan keményedne (és a kész szappan is kemény lesz), a mintához viszont jó lenne, ha ezt lassabban tenné. A sót nagyon szeretem ilyen csekély mennyiségben minden szappanba - néha azért visszafogom magam és kihagyom. Egyetlen hátulütője van a só használatának: a kész szappan izzadása párás, nedves időben. Nálunk most ilyen van.
Az egész recept a kakaóval miatt volt. A múltkor, valami illóolajokkal együtt rendeltem, és amikor átvettem a futártól, megcsapott a csokiillat. Kerülgettem, gondoltam beleteszem valami nagyon finom krémbe - miközben tudom, hogy nem bírja a bőröm. Krémbe végül került, az viszont a palacsintába. (Írjak-e receptet házi diókrémről? Cukormentes, nagyon finom, főleg ilyen extra kozmetikai alapanyagokkal.) A maradék egyszer csak elszappanosodott, és milyen jól tette! Most, négy hét érés után a szappan:
 - közepesen jól habzik
 - a habja krémes és puha, nagyon jó érzés a bőrnek fürdés után
 - a szappant nagyon nehéz eláztatni (nagy szó kisgyerekes családokban)
 - csokiillata van, ami a kakaóvajnak és mintázáshoz használt holland kakaópornak is köszönhető.
Szépséghibája, hogy a szeleteléssel elkéstem, egy kicsit túlkeményedett. Hogy sütőbe tettem, már nem is mondom, mert unortodox dolog  bármilyen tejjel készült szappant sütőzni, de úgy éreztem, hiába takargatnám, ilyen rémes hidegben nem lenne értelme. Drukkoltam a sütőajtónál, de a sütőm olyan jószág, ami nem tud hibázni, egyszerűen tökéletes (holnap istenbizony lepucolom).  
Az is jó döntésnek bizonyult, hogy nincs benne illóolaj. Gondolkodtam a narancson és a fahéjon, de szerettem volna arctisztításra is használni, így ez a két, gyakran allergizáló összetevő kimaradt. Szeretjük, remélem, nektek is tetszeni fog!

(Herman Rorschach egyébként svájci, biztos bejönne neki ez a csokiillatú cucc.) 

 (Nekem nem jött be a tesztje, legutóbb olyan kontextusban tették elém, aminek köze nem volt a tudományossághoz. Egyébként a tesztnek sem sok. Nagy az arcom és keveset tudok a pszichológiáról, de ezzel engem nem tudtak megfejteni. A vizsgálatnak nem kicsi tétje volt, aztán nem lett. Meséljek még?)

őszi szappan, karácsonyi készülődés

Borongós őszi napon igen jól sikerült meglepetés - az ősz első szappanja! Aggódtam miatta, miközben nézegettem, igencsak felhevült, nem lett volna jó vicc, ha szétválik. A trikolór miatt megnövekedett folyadékmennyiséggel készült (45 % kecsketej), és még így is necces volt, hogy időben sikerüljön a formába önteni. Olívaolaj, kókuszvaj, sheavaj és méhviasz az alapok, a szép piros sárga rész kurkumával, a szürkészöld francia zöldagyaggal színezett, az alap szappanmassza olívamennyisége a régóta érlelgetett körömvirág macerátumtól ilyen szép színű. Tulajdonképpen ezért készült: a konyhában megtaláltam, beleszagoltam az ázó körömvirágok közé, és kedvem támadt...azt még ki kellene találnom, mihez kezdjek a kiázott, de még gyönyörű szirmokkal. Lehet, hogy fürdőgolyóba teszem (vagy sütibe, el nem mondjátok a fiúknak).

Kedvet is kaptam az évszakhoz igazított szappanokhoz, egyszersmind elhatároztam, hogy idén időben elkezdek a téli ünnepekre készülni. Akinek van konkrét szappan-ötlete, vagy kívánsága, ne habozzon írni nekem, és Karácsonyra elkészül, beérik biztosan az ajándékszappan (az tiszta olívaszappant kivéve, azt majd következő évre vállalok, ha valakinek az a szíve csücske).
Hogy kedvezmény is van rá, meg kecskéket is lehet közben simogatni, azt mondanom se kell, igaz? 
 

mákos-szenes és mézes-levendulás

Mondanom sem kell, hogy sokkal, de sokkal több szappan készül, mint amennyit itt megmutatok. Hallottatok például már olyat, hogy egyazon szappanban rozmaring és levendula illóolaj legyen? Teljesen ellentétes hatásúak, és hiába szimatoltam, hogy mi illene egymáshoz, mindig ennél a kettőnél kötöttem ki.

mákos-szenes

A szappan, amibe beletettem, a mákos-radírozós továbbfejlesztett változata, orvosi szénnel, ami egyfelől gyógyhatású, másfelől szépen néz ki. Az illata meg...a rozmaring nyert.
Aztán másnap kaptam egy egész kazalnyi szárított levendulát Annától a Nolám Naturlaborból, mi más is legyen először...mint egy mézes-levendulás-kecsketejes-tejszínes, sima-egyszerű-klasszikus szappan. (a munkafolyamat megviccelt: annyira óvatos voltam a lúg oldásakor,  hogy a méz-tej-tejszín miatt ne forrósodjon fel túlzottan, hogy a 30 fokot sem sikerült elérnem, így aztán vagy egy órát botmixereztem a jó sok olívaolajat tartalmazó szappanmasszát, mire egyáltalán annak lehetett nevezni. Miután még mindig nagyon híg volt, melegítettem rajta, hogy legalább a 40 celsius fokot elérje, akkor már rendesen viselkedett. Meglehetősen fura színe és illata van, valami fura nyers növényillat csapja meg az ember orrát. Kíváncsi vagyok, még egy pár hét...)
INCI: Caprae Lac, Sodium Olivate, Sodium Cocoate, Lavandula Angustifolia, Honey, Lavandula Angustifolia Oil

mézes levendulás

Összetétel: elszappanosított kecsketej, olívaolaj, kókuszolaj, levendulavirág-őrlemény, méz, 100%-os tisztaságú levendula illóolaj  

legyen ön is milliomos

Volt ez a kis előzetes a Forbes címlapról. Meg a mannaszappanról. Aztán jöttek a kommentek itt-ott róla, hogy jó/nem jó a háziszappan.
Van néhány dolog, amit meg akartam osztani ezzel kapcsolatban, de nem egy-egy hozzászólásban, így aztán össszeszedtem ide.
1.: A mannaszappanok sikerét nem eléggé csodálni, illetve nem, egyáltalán nem kell csodálni. Ilyet érhet el az, aki nagyon jó minőségű terméket nagyon jól pozicionálva ad el, mindeközben őrületes energiát fektet a marketingbe. Profi munka!
2.: Engem, akit lenyűgöz a profizmusuk, nem fojtogat az irigység. Ebből következően a rosszindulat sem.
3.: Nem minden kisgyerekes anyuka fog szappankészítésbe. Vannak szép számmal. Meg azok is, akik a korábbi munkájukat folytatják, nem egyszer magasabb szinten. Az, hogy a gyerekezés sokunkat ilyen-olyan vargabetűkre kényszerít (kényszer-e egyáltalán?), nem jelenti, hogy lennének tendenciák, amik biztosan jövedelmezőek lennének. Igaz-e, horgoló barátné? Engem például kifejezetten vonz a repülés (valószínű, hogy közrejátszik benne az is, hogy légifolyosó húzódik felettünk), a hosszabb távok lefutása, meg a gyógynövénytermesztés, és hogy idén még finomabb sajtokat készítsek, mint tavaly. Kékpenészeseket mindenképp. Csak azért írom le, hogy egy bekezdésen belül legyen ez is: művészettörténet szakon diplomáztam. Utána jöttek a vargabetűk. Na, hol van ebben a tendencia?
4.: Mindenki másért fog szappankészítésbe/saját vállalkozásba. Nagyon örülök neki, hogy egyre többen. Úgysincs két egyforma termék, célcsoport, élethelyzet. a magamfajta kecskés azért szappanozik, mert adja magát, hogy a tejet  lehető legtöbb dologra felhasználjuk, másrészt télen is élni kell valamiből. A kecske szezonálisan ivarzó állat - ezt is csak a bejegyzés heterogenitása miatt írtam, és mert igaz. Télen nincs tej, így friss sajtok sem.
5.: A szexizmus, ami a fenti kis előzetest erőst áthatja, nagyon alattomos dolog. Észre sem vehető, egészen addig, míg rá nem áll az ember füle. (Azt mondja az instruktor is a múltkor: igen, egyre több nő pepecsel ezzel is... mármint a szappannal a kecsketenyésztők. Utóbbiak munkáját segíti adminisztrációval az instruktor. Egyébként jó arc. Igaz, hogy inkább Gyulával beszél telefonon,  mert mégiscsak ő a férfi a háznál. Meg neki is magyaráz, ha itt van. Mi meg szándékosan ellensúlyozzuk közben.) 
Mondom, a szexizmus alattomos. Legyetek éberek, és nem ciki beismerni a tévedést sem.
6.: 170 Ft-ból egy szappant? És a csúúúnya kézművesek ezerér' adják?  Na, aki ilyet leír, hozza ki 170-ből, és számolja bele a tanulószappanokat, amit elrontott közben, az engedélyeztetést, a vállalkozói járulékokat és adóterheket. Ja, hogy csak a nyersanyagra gondolt? Hát étterembe szokott-e járni?

Bocs, ez egy ilyen kritikus kis szösz lett. Legyen ön is kritikus.   

más lépték

A képen a legújabb szappanformám látható. Nagyon szeretem, egyrészt, mert a kidobástól mentettem meg, másrészt, mert rengeteg szappanmassza fér bele, harmadrészt, mert a nagy felület miatt jól adja le a hőt: nem válik szét a szappanmassza akkor sem, ha olyasmi összetevőt teszek bele, ami azonnal melegít: zöld növény, cukor, kecsketej, méz, tojás, sör, stb...
Nehezen szántam rá magam ilyen léptékben gondolkodni. Nehezemre esik az is, hogy több napra előre főzzek, például, adott esetben viszont sok múlik rajta - mégis jobban szeretek improvizálni.
Nem szoktam meg azt sem, hogy napi 30 liter tejet dolgozzak fel, de két hét múlva menthetetlenül elérjük ezt a mennyiséget. Most azon gondolkodom, hogyan lehetne a tejesfazekat úgy elhelyezni, hogy ne kelljen egyszer se felemelnem attól kezdve, hogy belekerül a tej, odáig, hogy a sajtformába kerül az alvadék. Meg tudom emelni egyébként, de nem hiszem, hogy egészséges dolog lenne.
(Kis léptékű a kertünk is, több, vegyeskultúrás ágyással, sok kísérletezéssel, évente váltogatott fajtákkal. Nem gazolunk és nem ásunk - erről majd egy következő bejegyzésben írok.)
Vissza a szappanokhoz: igény van erre a mennyiségre. Az exfiókba 2,5-3 liter szappanmassza fér el kényelmesen, és további előnye, hogy kézreállóbb, lassabban elvékonyodó szappantömböket tudok készíteni. Egyszerűen nagyszerű!

Minimalista szappanos vagyok: szemeteszsák és maradék hullámkarton kellett még a kidobásra ítélt fiókhoz

kertészszappan - körömvirág, citromfű, menta, zsálya (meg olíva, kókusz és ricinus) Jó lesz!

Szóval panaszkodás nélkül büszke vagyok a kecskeállományra, hogy ennyi tejet és munkát adnak. Kezdjük kinőni a családi gazdaság kereteit éppúgy, mint a kertünket.