2013. december 29., vasárnap

rózsa, rózsa, rengeteg

Amikor még a rekkenő hőségben hajkurásztam a kecskéket kifelé a rózsakertből, jutott eszembe, hogy mit esznek ezek a rózsán annyira. A csipkebogyót még csak értem, de a szirmot sosem kóstoltam, nem is gondoltam, hogy finom lehet. Persze, utána eszembe jutott, hogy van rózsavíz is, meg rózsalekvár, meg rózsatea...
Hazamentük, a kertünkben leszedtem a majdnem elvirágzott, bíborvörös szirmokat (a többit is, de a szappanba csak ezeket szerettem volna beletenni, mert az illatuk ezeknek a legintenzívebb), szétterítve hagytam megszáradni a padláson. Amikor másnapra zörgősre száradt, kicsit összetörtem, begyömöszöltem egy nagy befőttesüvegbe, és felöntöttem az itthon talált összes olívaolajjal. Pont elég lett, nem kis mennyiség. Alig győztem kivárni, hogy megérjen - körömvirággal voltak már tapasztalataim, hihetetlen hatása van napégés kezelésében (minden évben leégek, nem tudom, hogy csinálom. Aztán január körül is, anyagilag.). A nagy várakozásban jól elfelejtkeztem róla, most került elő, pont hat héttel ezelőtt. Kinyitottam és beleszédültem. (Aztán megkóstoltam, és megértettem a kecskéket.) Az alábbi szappan alapjául ezt az olajat választottam.

INCI: Sodium Olivate (az az olívaolaj, amit a rózsaszirmokról leöntöttem), Sodium Cocoate, Caprae Lac (a rózsát evő kecskék teje), Sodium Castorate, Illite, Salvia Sclarea Oil, Hypericin Perforatum Oil
azaz: olívaolaj, kókuszzsír, kecsketej, ricinusolaj, rózsaszín anyag, orbáncvirágolaj, muskotályzsálya illóolaj (utóbbi kettőt Misi születéséhez vettem, ki hitte volna, hogy nem lesz időm használni...azóta rakosgattam ide-oda)

nincs két egyforma. nagyon elégedettek vagyunk vele, bekerül az állandóak közé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése